
Elvált apuka vagyok. A volt feleségemmel két éve élünk külön és van egy öt éves kisfiunk, Andor. Hét közben az anyukájával van, a hétvégék pedig néhány kivétellel az enyémek.
Vállalkozásom van és a hét nagy részében az országot járom, viszont péntek estétől vasárnap estig mindig szabaddá teszem magam, hogy a fiammal tölthessem az időt. Nemrég fordult elő először, hogy nem tudtam Andorért menni az óvodába. Mivel tudtam, hogy a volt feleségemnek is programja van, ezért a barátnőmet kértem meg, hogy a munkából hazafele menet vegye fel Andort. Veronikával még csak pár hónapos a kapcsolatunk. Mostanában készültem bemutatni a fiamnak, eddig még nem találkoztak. A nagy rohanásban arról is elfelejtkeztem, hogy oda kéne szólnom az oviba, hogy ma más megy a fiamért. Láttam is magam előtt Ildi óvó néni csalódottságát, aki a kisfiam szerint péntekenként „nagyon rúzsos” szokott lenni. Ilyenkor alig tudunk szabadulni tőle, zavarában annyit beszél és egészen a kapuig kísér minket.
Mikor Veronika odaért, egyből felismerte Andort. Már mutattam neki fényképet róla. Odament hozzá és elmondta neki, hogy ő az apu barátnője és mivel én nem tudtam volna időben érte menni őt küldtem. Azt is üzentem, hogy egy óra múlva már otthon leszek és ahogy ígértem, focizunk a kertben. Veronika Ildi néninek is bemutatkozott, aki elmondása szerint a szemöldökét vonogatva végigmérte, majd azt mondta, mivel erről nem volt szó, nem engedheti el vele a fiamat. Aztán felrohant az óvodavezetőhöz, akivel pár perc múlva vissza is tért.
Amilyen kicsi a világ, pechjére a hölgy Veronika édesanyjának szomszédja, jól ismerte őt, így nyugodt szívvel engedte el vele Andort. Ildi néni azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Riadóztatta a volt nejemet, hogy egy feltűnően csinos fiatal hölgy, aki azt állítja, hogy a kedvesem, az imént távozott a kisfiunkkal. Bár már két éve elváltunk és neki is van új párja, nem éppen így szerettem volna közölni a volt feleségemmel, hogy van valakim. A híreket hallva szerencsére az első dolga nem az emberrablás bejelentése volt. Engem hívott, én pedig azonnal megnyugtattam és elmondtam neki, hogy munkaügy miatt Andort a barátnőm hozta el. A kis közjáték pedig valószínűleg az óvó néni féltékenységi jelenete. Ezen ő is jót nevetett, hiszen tudta jól, mi a helyzet. Még ő mesélte korábban, milyen sokat kérdezősködik felőlem Ildi néni.
A történteket követően aztán elgondolkodtam azon, milyen jó, hogy az oviban ennyire figyelnek arra, ki is viszi haza a gyereket. Egy szülő csak remélheti, hogy ez mindenhol így működik. Persze apaként semmit sem bízhatok a véletlenre. Bár a heves Ildi néni remek testőrségnek bizonyult, szeretnék minden, a fiamat érhető veszélyt megelőzni. Ahogy az esetet követően böngésztem a neten, rátaláltam a KidFit gyerekórákra. Elolvastam róluk mindent és nagyon megtetszett a kis kütyü. Szeretem az ilyen hasznos technológiai megoldásokat, rendeltem is belőle egyet Andornak. Még nem érkezett meg a gyerekóra, de nagyon kíváncsi vagyok rá. Szerintem én még izgatottabban várom, mint a fiam.